Lehet, hogy úgy tűnik, mintha kicsit összevisszaság lenne a fejemben, de nem! A síelés ebben az esetben szorosan összekapcsolódik a fülbevalóval. Hogy hogyan?
Dávid elutazott 6 napra, síelni. Február 6-án indultak és 11-én érkeztek haza. Eközben mi kettesben maradtunk itthon Csengével. Kezdetben még minden rendben volt, programokat is szerveztünk magunknak. 8-án, kedden viszont, amikor Csenge felébredt, észrevettem, hogy nincs meg az egyik fülbevalója. Teljesen bepánikoltam, mert azt gondoltam, hogy lenyelte, mivel mindig mindent a szájába vesz. Nagyon ideges lettem, azonnal felhívtam Dávidot, aki próbált nyugtatni, de nem igazán sikerült neki. Ráadásul ez a nap amúgy is egy nevezetes nap, mert 2003-ban ezen a napon találkoztunk, immáron 8 éve, valamint 2 éve lakunk itt (ahol lakunk). Hát, most még egy dolgot felírhatunk erre a listára!
Mivel estig nem került elő kicsikém fülbevalója, betettem a fülébe azt, amivel kilőtték a fülét, hogy a lyuk nehogy benőjön. A következő napokban állandóan a pelusokat vizsgáltam, de hiába. A fülbevaló nem került elő. A doktornőnk azzal nyugtatott, hogy vagy kijön pár hét alatt, és aranyat érő pelussal fogunk találozni, vagy nem is nyelte le, és ez lenne a jobbik eset. Ehhez viszont röntgenre kell majd vinnünk, de ezt nem szabad elkapkodni, mert ha nem muszáj, ne terheljük a kis szervezetét felesleges sugárzással.
Addig is marad a pelusvizsgálat!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése