A szokásos esti játék alkalmával leültünk Dáviddal egymással szembe, közöttünk Csenge és azt játszottuk, hogy segítséggel persze, de átsétáltattuk egyikünktől a másikunkig. Nagyon tetszett neki ez a móka, annyira, hogy egy-két lépést egyedül is megtett, de persze a végén mindig valamelyikünk karjai között landolt!
 |
| Egyedül állok, anya nem fog! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése