2010.02.03 (Szerda) 1. nap
Ez egy izgalmakkal, várakozással teli nap volt. A legszebb nap az életemben. Egész délután velem volt Csenge, csak estére vitték el, hogy a császármetszés után még legyen egy nyugodt esténk.
2010.02.04 (Csütörtök) 2. nap
Délelőtt visszakaptam gyönyörű kislányomat. A nap egymás nézegetésével telt. Ismerkedtünk.
Néha már szopizott is (legalábbis úgy csinált, mintha szopizna). Az éjszaka elég szörnyű volt, szinte alig aludtunk. Állandó volt a sírás.
2010.02.05 (Péntek) 3. nap
Csenge egész nap jó kislány volt, ki tudtam pihenni az előző éjszaka fáradalmait. Eljött a fürdetés
ideje. A csecsemős nővér nagyon rám ijesztett, mivel Csenge súlya 3500g-ról 3090 g-ra esett 2 nap alatt. Nagyon kétségbe estem, sokat sírtam. Ettől kezdve minden szoptatás előtt és után mértük, hogy mennyit eszik.
2010.02.06 (Szombat) 4. nap
Csenge súlya elkezdett növekedni. Ekkor még nagyon elcsigázott, szomorú, aggódó voltam.
Szinte mindenen el tudtam sírni magam. Azt mondták, hogy nem biztos, hogy haza tudunk menni vasárnap. Az én sebemet rendben találta az orvos, de Csengén múlt minden.
2010.02.07. (Vasárnap) 5. nap
A péntek és szombat éjszaka is nagyon jól telt. Etetés, alvás, etetés, alvás, etetés, alvás...
Szerintem Csenge nagyon jól tudta, hogy be kell hoznia a lemaradást. Nagyon vártam, hogy megérkezzen a csecsemő orvos és eldöntse, hogy haza mehetünk-e, vagy sem.
11 körül jött is. Megvizsgálta Csengét, és azt mondta jöhetünk haza. 2-kor már kezemben voltak
a papírok. Dávid is megérkezett és már indultunk is haza.
Az öltözés és utazás nagyon nem tetszett Csengének, végig sírta az utat. Csak akkor nyugodott meg, amikor itthon azonnal megszoptattam.
A zAnya is így volt ezzel a dologgal, bár ennyire nem aggódott rajta... Ha egyszer elkezd enni rendesen, rájön, hogy hogyan kell csinálnia, és minden rendben.
VálaszTörlésAz meg, hogy hetente csak 5 dekát hízik, hát Istenem, ha látszik rajta, hogy jól érzi magát, akkor szerintem nincs gond. A sok parázó meg aggódó látogatóval ne foglalkozzatok.
Egyébként mi maradtunk még a kórházban egy napot, mert nálunk is kevésnek találták a Gergő súlyát. Kapott tápszeres mellétáplálást is... Most meg nem kap mást, csak tejcit, oszt nő mint a gomba.
Csak nyugi, és a legjobb otthon... :)