Mikulás

2010-ben is ellátogatott hozzánk a Mikulás! Már nagyon vártuk az érkezését, kifényesítettük a csizmánkat és Mikulás dalokat énekeltünk, verseket "tanultunk" (én olvastam fel őket Csengének)!

Íme egy kis ízelítő:

Devecsery László: Jön a Mikulás

A Mikulás gyorsan eljő

feje felett nagy hófelhő.

Rénszarvasok húzzák szánját,

hó csipkézi a bundáját.

Kövér puttony van a vállán,

hópihe ül a szakállán.

Mikor hozzád megérkezik,

cipőd sok-sok jóval telik.

Hull a hó, nézd, odakint,

a Mikulás néked int.

Gyurkovics Tibor: Vers a Mikuláshoz

Miki, Miki, Mikulás,

hova bújsz, hova állsz,

mennyi aranyat találsz

a csomagban?

Vár rád a gyerekcsapat,

ide add, oda add

a cukrot, a kosarat,

gyere gyorsan!

Azt hiszed, nem láttalak

a jegenyefák alatt?

Lopództál egy nagy halom

dióval a válladon!

Bármily csendben lépeget

bakancsod a rét felett,

minden gyerek észrevett

az ablakból tégedet!

Olyan ember vagy te, mint mi,

csak az ég ruhádra hinti

a havat, és ezüst,

csillogó hajad a füst.

Felhőből van a szakállad,

szél tömi meg a pipádat,

rókaprémből van a bundád,

szeretettel gondolunk rád!

Kitesszük az ablakunkba

a csizmát, a cipőt,

mi meg addig elbújunk a

sutban, hogy legyen időd

hozni mindenféle jót,

mazsolát, mogyorót,

s mikulások, gyerekek,

cinkostársak legyenek!

Megcsörren a mogyoró

puttonyodban, csuda jó!

Mi már tudjuk, hogy te jössz,

kócnadrágod csupa szösz!

Itt állunk megilletődve,

míg a lábad törlöd le,

jól tudod te, illik ez

a mikulás-emberhez!

A kezedben alma, keksz,

bezörögsz, bejöhetsz,

tapsolunk, ámulunk,

soha el nem árulunk!

Minden este feldíszíti

csillagfény a homlokod,

olyan ember vagy te, mint mi,

csak pirosabb és nagyobb!

Mentovics Éva: Mikulás-Köszöntő

Édes, kedves Mikulás,

köszöntünk most téged.

Eljöttél az idén is,

ahogy megígérted.

Látjuk, hogy a tartásod

teli zsáktól görnyedt.

Rakd le nehéz puttonyod,

pihenj meg egy csöppet!

Sok-sok színes ajándék

nyomja fáradt vállad.

Tudjuk, hogy a Világot

több százszor bejártad.

Tudjuk, hogy a szánoddal

tovasiklasz újra.

Néhány darab sütivel

gyűjts erőt az útra.

Pete László Miklós: Mikulás

Lehet szél vagy hófúvás,

Hófelhő-átvonulás,

Amikor jön a Mikulás,

Ragyognak a kicsi szemek,

Vár a sok-sok kicsi gyerek,

Ne törődj a hófúvással,

Hófelhő-átvonulással,

Gyere hozzánk, Mikulás!

Van ám nagy-nagy izgulás,

Suttogás meg pirulás,

Hogy jön-e a Mikulás.

Ragyog a hó, mint a prizma,

Ablakban a sok kis csizma,

Sokan várnak kipirulva,

Csacsogva, bízva, izgulva,

Gyere hozzánk, Mikulás!

Jégvirág az ablakokon,

Csizma ropog a friss havon,

Jön már, jön a Mikulás!

Sosem várják őt hiába,

Mindig elhozza a szánja,

Várja őt apraja-nagyja,

S őket cserben sose hagyja,

Itt van már a Mikulás!

Veress Miklós: Mese a Mikulásról

Erdőmélyen farakás,

ott lakik a Mikulás.

Piros arca, mint kalács.

Szakálla, mint a faháncs.

Csalogasd ki, énekelj,

mint kerengő hópehely.

Dalalj, dalolj havakat,

álmodj paplanod alatt.

Ne lesd meg a Mikulást,

rajta varázsos palást:

úgy látsz át a süvegén,

mint az ablak üvegén.

A puttonya fél vagon,

szánja vihar a havon,

éjszakába ne tekints-

meglesz reggelre a kincs.

Ott lakik ám a kalács

ízében a Mikulás.

Szeme, mint a hópehely,

hogyha csillog, énekelj!

 

Zelk Zoltán: Mikulás

Égi úton fúj szél,

hulldogál a hó.

Nem bánja azt, útra kél

Mikulás apó.

Vállán meleg köpönyeg,

Fújhat már a szél,

Nem fagy meg a jó öreg,

míg a földre ér.

Lent a földön dalba fog

száz és száz harang,

Jó hogy itt vagy Mikulás,

gilingi-galang.

Ablakba tett kiscipők,

várják már jöttödet,

Hoztál cukrot, mogyorót,

jóságos Öreg?!

-Hoztam bizony, hoztam én,

hisz itt az idő.

Nem marad ma üresen

egyetlen cipő.

Hajnalodik. Csillagok

szaladnak elé.

Amint ballag Mikulás

már hazafelé.